Ha minden alkalommal mikor meghallottam ezt a mondatot valakitől azután, hogy elmondtam mit sportolok, kaptam volna egy ezrest, lassan akár egy fodrászszalont is nyithatnék. Személyzettel, a legújabb Dyson készülékekkel és minden egyébbel.
A „Mit sportolsz?” kérdésre legtöbbször a „Rúdsportolok” választ adom. Ekkor jön a címadó tipikus mondat, az egyéb rosszalló megjegyzések vagy az értetlen arckifejezés. Régebben mindig hosszas magyarázkodásba kezdtem, mára már megtanultam elengedni ezeket a dolgokat. Vannak esetek, amikor nem mondom el valójában mit csinálok, egyszerűbb, ha csak annyit mondok: „táncolok”. Azzal mindenki megelégszik és legtöbbször újabb kérdéseket sem vet fel. Felőlük akár néptáncolhatok, hip-hop táncolhatok, vagy balettezhetek is.
10 évesen, lassan több, mint 8 éve szerettem bele a rúdsportba. Kis általános iskolásként még nem értettem az emberek miért néznek rám furán, miután nagy lelkesedéssel elújságolom mi lett az új hobbim. Sokan először az úgynevezett rúdtáncra asszociáltak, de fontosnak tartom leszögezni, hogy a rúdtánc és a rúdsport nem ugyanaz, habár a rúdsport gyökerei tagadhatatlanul a rúdtánc műfajához nyúlnak vissza, innen ered a sok-sok sztereotípia, melynek megcáfolásával minden rudas küzd. Azonban az utóbbihoz rengeteg erő, izom, hajlékonyság és nem utolsó sorban kitartás kell. Véleményem szerint az egyik legszembetűnőbb különbség a két ágazat közt, hogy a rúdsport erő-, hajlékonysági-, és akrobatikus elemeket használ. Egy éjszakai szórakozóhelyen kétlem, hogy az ember láthat olyat, hogy az egyik rúdról átszaltóznak egy 2 méterrel arrébb lévőre. Egyéb dolog, ami szkeptikusságra adhat okoz, az a kevés bőrfelületet takaró sportruházat. Erre az az egyszerű magyarázat létezik, hogy az elemek akkor a legkönnyebben kivitelezhetők, amikor kevesebb rajtunk a ruha, így jobban tapad a bőrünk. Érdekesség, hogy az emberek többsége nem is a szégyenlősség, hanem a fájdalom miatt adja fel az első pár óra után a rudazást, hiszen nagyon kínzó az elején ezeken a króm rudakon mászni, csúszkálni, pörögni. Húzódik, nyúzódik a bőrünk és sokszor lila foltokat is szerzünk az órák végére. Ez azonban ahogy fejlődik az ember enyhül, egyre jobban hozzászokik a bőr és minden begyakorolt elem „könnyebben” kivitelezhető lesz.
Rúdsport 101, avagy minden, amit erről a sportágról tudni kell
Itt Székesfehérváron két egyesület működik, ahol az ember bepillantást nyerhet, nem csak a
rúd, de a karika, vagy a silk (selyem szalag) világába is. Én az N’Joy Sport és Tánc Stúdióban
töltöm szabadidőmet, ahol a legfőbb szabályunk, hogy „mindenki jól érzi magát”. Az órák minden esetben egy 10-15 perces meghatározott bemelegítő és nyújtó gyakorlatsorral kezdődnek. Ez azért fontos, hogy átmozgassuk mindenünket elkerülve a sérüléseket. Ezt követően mindig vannak órakezdő elemek, amik elengedhetetlenek az edzés elején. Mindenki végrehajt 3 féle mászást, és 3 féle forgást, ami arra szolgál, hogy bemelegítsük mind magunkat, mind a rudat, ami a későbbiekben így kevésbé fog csúszni. Tudniillik a rudas legfőbb ellensége a hideg a rúd és az izzadós tenyér. Az utóbbi elkerülésére legtöbben magnéziás szivacsot, folyékony ziát, vagy extrém esetekben rudas kesztyűt használnak. Sokszor azonban nem csak a tenyerünk, de a bőrünk is csúszhat, ezért fontos, hogy rudazás előtt kerüljük a testápolózást. Ezenkívül használhatunk waxot, ami kimondottan rúdhoz van gyártva. Ennek hátránya, hogy olyan erős tapadást idéz elő, hogy azt sokszor a bőrünk bánja. Fájdalmasan hangzik, mi csak azt szoktuk mondani: „a waxtól még a bőröd is fent marad a rúdon”.
A rúdsport manapság egyre népszerűbbé válik, ezt bizonyítja a kevesebb meglepett arc mellett az egyre több megrendezésre kerülő verseny, óriási létszámmal. Többféle verseny létezik, ezek közül a legnépszerűbb műfajcsoportok, a művészeti után a sport kategória. A sport kategória a művészetihez képest nagyon kötött és megszámlálhatatlan szabály korlátozza a versenyzőket. A nevezőknek kor és tudás alapján több divízió áll rendelkezésükre. Minden kategóriában különböző szabályok és korlátok vannak a koreográfia hosszúsága és összetételével kapcsolatban. Minden induló koreográfiájának tartalmaznia kell ún. kötelező elemeket, melyekből nehézség alapján választani kell, ezeket a verseny szabályzata felsorolás szerűen tartalmazza. Ezek az elemek háromféleképpen vannak felosztva és 0.1-1 pontig értékelhetők értelemszerűen nehézség szerint. Léteznek hajlékonysági-, erő-, forgási elemek mind forgó, illetve fix rúdon. Szabály, hogy ezeket legalább pár másodpercig (adott esetben pár körön át) ki kell tartani a megfelelő szögben és formában. Ezeken kívül vannak erőemelések is. A színpadon egy forgó, és egy fix rúd áll pár méteres távolságra egymástól. Kötelező mindegyik rúdnak a tetejét legalább egyszer elérni, és a koreográfiát talajon végzett akár akrobatikus elemekkel kitölteni. Mindezek mellett például a versenyruházat kinézete, hossza, anyaga is nagyon szigorúan szabályozva van. Az általában 3-4 perces produkciót több zsűritag figyeli és pontozza. Egyik legfontosabb dolog a spicc. Ha a versenyző nem spiccel egy elem végrehajtása közben, az pontlevonást von maga után.
A másik fent már említett műfaj egész más élményekkel gazdagítja a versenyzőt. Egy művészeti verseny sokkal kötetlenebb, lényege, hogy minél kreatívabban fejezze ki magát a versenyző. Itt használhatunk kellékeket, mellékszereplőket, akár az egész színpadot át lehet rendezni a koreográfia témájának megfelelően. Sokszínűek, az előadó nagyobb mozgásteret kap, lényege, hogy a rendelkezésre álló tér zöme ki legyen használva, az önmegvalósításra helyeződik a legtöbb hangsúly.
A versenyre való felkészülés hónapokig, egy komolyabb koreográfia összerakása és kigyakorlása akár egy évig is eltarthat. Ebben az időszakban én mindig körülbelül heti 10-15 órát töltöttem a teremben. Most, hogy nem versenyzem idén, illetve régebben, amíg nem versenyszerűen űztem ezt a sportot általában 4-6 órát töltöttem el rudazással, nyáron azonban ez mindig felugrott 6-10 órára.
Mikor hazamentem az első rudas órámról, tudtam, hogy folytatni szeretném, a fájdalom és a szivárvány összes színében pompázó foltjaim ellenére. Mára már nem csak edzéseket, órákat tartok minden korosztálynak, de volt lehetőségem többször is országos szintű versenyeken részt vennem, jó eredményekkel.
Ajánlom mindenki figyelmébe ezt a sportot, de főleg azoknak, akik egy kis fájdalomtól, kemény munkától, magasságtól nem riadnak vissza.
Mácsár Vivien 12/C