A kapunyitási pánikról már valószínűleg mindenki hallott, de sokan nem gondolnák, hogy ez nemcsak a fiatalok pályaválasztási nehézségeiről szól, hanem ennél sokkal árnyaltabb a kép.
Életünk során folyamatos változáson megyünk keresztül. Minden életszakaszban új kihívásokkal találjuk szembe magunkat, amikkel meg kell küzdenünk. A kapunyitási pánik egy olyan folyamat, mely egyre gyakoribb a fiatal felnőttek körében. Elsősorban 18 és 25 év között figyelhető meg, azonban a gimnazisták életében is nagy szerepet játszhat.
A kapunyitási pánik egy 1 hónapnál hosszabb időn fennálló fokozott stresszállapot és az ezzel való megküzdési nehézség. Bizonyára te is észrevetted, hogy minél idősebb vagy, annál több probléma és teher nehezedik a válladra. A gimnázium utolsó két éve mindenképpen a döntéshozatalról szól, amelyet nem mindenki tud kezelni. Az érettségi és a vele járó stressz hatalmas pánikot kelt a diákok életében, rengeteg lehetőség közül kell választaniuk. A fiatalok egyik legfőbb problémája a bizonytalanság és céltalanság. Sokak számára az is nehéz, hogy megtalálják a saját személyiségüket és érdeklődési körüket. Ezzel a tudattal kell a pályájuk további szakaszairól dönteni, ami lássuk be: hatalmas feladat.
A kapunyitási pániknak vannak különböző fázisai:
- Az első fázisban az ember azt éli meg, hogy megtette az első lépéseket a felnőtté válás érdekében és elköteleződött bizonyos dolgok irányába, ezek a dolgok azonban nem megfelelőek, nem illeszkednek abba a képbe, amit elképzelt magának és nem szeretné hosszútávon követni őket. Ide tartozik a pályaválasztás, ami számunkra jelen esetben a legfontosabb, azonban ide sorolhatók a párkapcsolatok vagy éppen a szociális közösségek is. Az ezzel kapcsolatos vívódás erős belső konfliktust okoz az egyén számára, hiszen a vágy, hogy kilépjen ezekből a kötöttségekből, egyre nagyobb. Ugyanakkor megjelenik a társadalmi elvárások miatti való aggódás. Sokak nem mernek változtatni a boldogságuk érdekében, mert a társadalom nem ezt kívánja.
- A második szakaszban aktív lépések következnek a korábbi kötöttségekből való kilépés érdekében. Ehhez erős érzelmi folyamatok vezetnek és a változás következtében is kialakulhatnak negatív érzések – például szorongás és félelem attól, hogy mit tartogat a jövő. Ekkor az emberek megkérdőjelezhetik értékeiket és elbizonytalanodhatnak azokban a dolgokban, amikben korábban hittek.
- A harmadik fázisban az ember tulajdonképpen újra átéli a korábbi időszakokra jellemző kríziseket: keresi önmagát, identitását és megoldásokat a jövővel kapcsolatosan. Bizonytalan érzelemvilág jellemző ebben a szakaszban, a változás keresése és a befelé fordulás a szociális kapcsolatok helyett.
- Az utolsó szakaszra jellemző, hogy lezárják a krízist. Sikerül kialakítani egy olyan identitást és olyan szerepeket találni, melyeket sokkal inkább magáénak érez a fiatal felnőtt és már nem mások, hanem önmaga által meghatározottak. Belső motivációkat alakít ki a különböző dolgokkal és tevékenységekkel kapcsolatban, valamint egyre nagyobb az általános elégedettsége.
Sajnos a kapunyitási pánik miatt különböző tünetek alakulhatnak ki, ilyen például szorongás, alvászavar, súlyos depresszió, koncentrációzavar és pánikroham. Ha valaki a kapunyitás tüneteit észleli magán, érdemes külső segítséget kérni akár családtól, akár egy szakembertől. Egy pszichológus a pánik leküzdésében rengeteget tud segíteni.
Érdemes mindenképp átgondolni, hogy mennyire érdemes az egészségünket kockáztatni a társadalom által elvárt eredmények érdekében!
Keszi Vanda 12. B