Miért égetünk el négymillió forintot, mit kaphatunk egy rozmárfogért és hogyan érhet egy fal másfél milliárdot? A következő sorokból és a Pénzmúzeum kiállításából kiderül…
Az osztályfőnökünk Fekete Zoltán tanár úr vetette fel az ötletet, hogy ellátogassunk Budapestre, a Pénzmúzeumba. Az osztály nagy érdeklődéssel fogadta az ötletet és a tanulók háromnegyed része jelentkezett is a lehetőségre. Május 19-én pénteken az ötödik óra után elindultunk vonattal a Déli pályaudvarra. Ezután egy rövid séta át a Vérmezőn a Moszkva térre, a Postapalotához, ahol a gyűjtemény elhelyezésre került.
A tanár úr érdekesebbnél érdekesebb történetekkel tarkította a múzeumba vezető utat. A kirándulásra Jezsó Nikoletta tanárnő, Brunner Éva tanárnő és osztályfőnökünk, Fekete Zoltán tanár úr kísért el minket. A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pénzmúzeum és Látogatóközpont – az alkotók szándéka szerint – azzal a céllal jött létre, hogy az emberek jobban tudjanak a pénz világában tájékozódni. A múzeum nemcsak a pénz történetét mutatja be és a régi vereteket, valamint papírpénzeket, hanem egy interaktív, modernizált és vizuálisan látványos élményt nyújt a látogatók számára. A kiállítás az alagsorból indul, ahol egy mágneskártya segítségével be kell jelentkezni egy számítógépes rendszerbe. A látogatók az interaktív kiállítás során ezzel a kártyával tudják gyűjteni a tallérokat, amiket a látogatás végén ajándékra válthatnak.
A földalatti szintet egy aranybányának rendezték be. Ezen a szinten a történelmi Magyarország nemesfémbányáinak térképe is megtekinthető – itt megismerkedhetünk a nemesfémbányászat magyarországi fénykorával, és az arany kinyeréséhez használt eszközökkel. Az állandó kiállítás az első és a második emeleten vonul végig, a látogatók számára a haladási irányt a padlóba épített aranyszínű fénycsík, mintegy aranyfonál jelzi. Van két virtuális házigazdánk is, Anna és Péter, akik minden teremben elmesélik, mit is kell tudni a kiállítás aktuális részlegéről. A kiállítás kitér a Magyar Nemzeti Bank történetére is, a Szabadság téri székház makettjében egy hologramos videót láthatnak azok, akik benéznek az aprócska ablakokon. Az elnöki iroda ajtaját és bútorait valós méretben mintázták meg, a csőposta segítségével pedig a hivatali ügyintézésnek megfelelően üzeneteket is válthatunk.
A második világháború végén a közeledő szovjet csapatok elől maguk a dolgozók szállították Ausztriába az aranytartalékot, életük kockáztatásával, ahonnan később vissza is tért. Ennek a történetnek állít emléket a múzeum leghatalmasabb kiállítási tárgya, amely valójában nagyobb részt az utcáról látható köztéri alkotás: Szőke Gábor Miklós Robogás című szobra, mely egy színarany mozdonyt ábrázol. Az említett alkotó munkája a Postapalota kertjében álló, komoly vitákat gerjesztő Csodaszarvas-szobor. A Pénzmúzeum egyik legérdekesebb része, mikor a látogatók egy tizenkét kilós, valódi aranyrudat is megfoghatnak az „Aranyvonat” mögötti teremben. Az aranytömb és környezete rendkívüli biztonsági berendezésekkel van ellátva, ennek ellenére – hamiskásan mosolygó idegenvezetőnk szerint – voltak már lelkes látogatók, akik nekiláttak (például) reszelgetni…
Öt fő része van a múzeumnak: a legelső helyszínen kipróbálhatjuk az árupénzeket, illetve a pénzt helyettesítő eszközöket – elmélyedhetünk, milyen is volt régen, hogy mi mutatná meg a dolgok értékét, ha nem lenne a pénz (kagylók, teatégla, állatprém, ékszerek, rozmárfog, kávébab…). Itt csere-kereskedhetünk is egy játék segítségével. Ezután tovább léphetünk a második helyszínre, ahol meg lehet csodálni a hazánk történelméhez kötődő pénzeket kezdettől fogva egészen mostanáig, követve, hogy miként is változott a pénz formája. A falfelületen látható érmék és a tárolókban megtalálható papírpénzek összértéke másfél milliárd forint. A gyűjteményből kiemelkedik Erdély egyedüli székely származású fejedelmének, Székely Mózesnek rövid, csupán három hónapos uralkodása alatt veretett ötszörös aranydukátja, melynek egyetlen példányát a Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteménye őrzi. Ennek értéke felbecsülhetetlen.
A pénz története összefonódik a bankok történetével. A következő helyszínen a pénz fizetési eszköz funkcióját mutatják be: mi lenne akkor, ha nem lennének bankok? Kézbe foghattunk egy négymillió forint értékű papírpénzből készített, ledarált bankókból összepréselt pénztéglát is, amivel rászoruló családok fűtését oldják meg a téli időszakban. A következő helyszíneken a megtakarítás és a hiteligénylés mellett a világ pénzeivel is megismerkedhetünk, illetve modellezhetjük az internetes vásárlás menetét, de lehet cégekre és termékekre vonatkozó információk birtokában a tőzsdén részvényekkel kereskedni és az árfolyam változását követően realizálni a nyereséget – vagy elkönyvelni a veszteséget…
Végezetül pedig az utolsó helyszín azt mutatja be, hogy a pénzen túl mi minden lehet érték és tudásuk révén magyar alkotók milyen alkotásokkal gazdagították a technológia világát. Zárásként egy vélemény osztálytársunktól, Egri Bella Lizától: „Én igen jól éreztem magam, sok új információval gazdagodtam. A Pénzmúzeum abból a szempontból volt számomra a legérdekesebb, hogy olyan pénznemeket is láthattam, amiket eddig még sosem☺️. Az idegenvezetés nagyszerű volt. Viszont azt sajnáltam, hogy csak egy játékot tudtunk kipróbálni, mert utána már zárt a múzeum.”
Nagy Emese - Osváth Luca Anna
a beszámoló összeállításában közreműködött: Fekete Nóra,
beleártotta magát és fotózott: Fekete Zoltán