Tisztelt Bíróság!
Ágnest az ügyészség április 10-én helyezte vád alá. A rendőrségi feljegyzések, tanúvallomások, beismerő vallomások és a helyszínen készült dokumentációk, illetve tárgyak a bizonyíték részét képezik.
Ezek alapján az elsőfokú bíróság és az ügyészség által megállapított tényállás lényege a következő: a vádlott súlyos bűncselekményt követett el, sértette az alaptörvény 1. bekezdés 1.cikkelyét, mely kimondja, hogy az ember sérthetetlen es elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Ebbe pedig beletartozik a legsérthetetlenebb, az élethez való jog is. Ez alapján vádoljuk előre megtervezett, szándékos emberölésre való felbujtással, illetve abban pszichikai bűnsegédként való részvétellel.
A vádlott viszonyt folytatott a bűncselekmény tényleges elkövetőjével a gyilkosságot megelőző időszakban, így kettejük kapcsolata indítékként szolgált a bűntett elkövetésére. Ágnesre az ügyészség a 14. § 2. bekezdés 2. alpontja szerint pszichikai bűnsegédként tekint, mivel valószínűsíthetőleg az elkövetőnél erősítette a már kialakult bűnözési szándékot, illetve a 14. § 1. bekezdése szerint felbujtóként tekint, mert rábíró magatartással ösztönözte szeretőjét a tett elkövetésére. Mindezek mellett törekedett a bizonyítékok eltüntetésére, ezzel együtt pedig a hatóságok félrevezetésére. Ezt támasztják alá a szomszédok és falubeliek tanúvallomásai, miszerint Ágnes kétségbeesetten próbálta eltüntetni a bizonyítékként lefoglalt leplen lévő vérfoltot és eltussolni férje halálát. Egy tanú visszaemlékezése szerint mikor észrevette szomszédja gyanús viselkedését, megkérdezte tőle, hol van a férje, amire a vádlott annyit válaszolt-idézem- „Csillagom, hisz ottbent alszik!/Ne menjünk be, mert fölébred.” Továbbá szeretője beismerő vallomása szerint a bűncselekményt ő maga követte el, de Ágnes segédkezett ebben.
Letartóztatása után és a tárgyalás lefolyása alatti viselkedése elmezavarra utal, ezt azonban orvosi nyilatkozat nem igazolja. Pszichózisa valószínűsíthetőleg a bűncselekmény elkövetése után alakult ki, ezért nem tekinthető enyhítő körülménynek, ugyanis Ágnes a gyilkosság idején beszámítható volt, tudatában volt annak, miként cselekszik. Erre utal pl. a bűntett nyomainak eltüntetésére való törekvés.
A részletes bizonyítási eljárás eredményeképpen a vádiratban foglalt tényállítást az ügyészség változatlan fenntartja, ezek alapján a vádlotatt 4-7 évig terjedő szabadságvesztésre ítélné.
Kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy a fentiek értelmében, a vádirat és az abban szereplő bizonyító erejű tények figyelembevételével hozza meg a jogerős ítéletet.
Köszönöm a szót!
Kosárszki Boglárka 11. A