„Ez elment vadászni…”

Nem véletlenül jutott eszünkbe a magyar népi kultúrában gyökeredző mondóka cikkünk
címéül, hiszen Oláh Saroltát azért választottuk az új Mi-Rólunk rovat interjúalanyának,
mert hobbija nagyon különleges, 2024-ben az ország legfiatalabb vadászhölgye volt.

Bemutatkozása után Nagy Dominika interjúját olvashatják.

A Tóparti nyelvi előkészítős osztályába járok, azon belül is a biológia/kémia irányultságra
jelentkeztem, mivel biztosan tudtam/tudom, hogy olyan pályát szeretnék választani, ami a
biológiával kapcsolatos. Az évek során a kémia irányultságot felváltotta a földrajz, mivel a
soproni egyetem diákjaitól azt a tanácsot kaptam, hogy inkább ezt a tantárgyat vigyem tovább
a biológia mellett, mivel ennek nagyobb hasznát fogom venni az erdőmérnöki képzésen.

Kilencedikes korom óta tagja vagyok az IDB-nek, és képviselem osztályomat a
diákönkormányzat közgyűlésein, viszont az idei tanévben, 11. D osztályban azt a megtisztelő
feladatot kaptam, hogy az IDB elnöke lehetek, és segédkezhetem az iskolai programok
megszervezésében és lebonyolításában is.

ND: Első, és egyben legfontosabb kérdésem: Honnan jött ez az ötlet, vagy ki inspirált, hogy
elkezdj vadászni?

OS: Visszamenőleg a nagyobb családban senki sem vadászott. Erdélyből származik a
családom, azt gondolnánk, ott még sokan művelik ezt, a felmenőim foglalkoztak
mezőgazdasággal, de a vadászatot soha nem űzték. Ez mindaddig így folyt, amíg apukám kb.
15 éve letette a vadászvizsgát, és egyszer csak jött, hogy megkérdezze, nincs-e kedvem
elkísérni őt vadászni. Mindez kilencéves koromban történt, és azonnal szerelem lett,
szenvedéllyé vált.

ND: És ez egy hobbi? Vagy szakszerűen csinálod?

OS: Még hobbi, mivel nem tudok megélni belőle. Viszont ebbe az irányba szeretnék
továbbtanulni, azaz ez is a része annak, amit tanulni szeretnék. Erdőmérnökire vagy
gazdamérnökire szeretnék menni Sopronba, és hát ez szerves része mindannak, amit ott
tanulnánk. Tehát igen, én ebben képzelem el a jövőmet és igyekszem minél többet kihozni
ebből a hobbiból.

ND: Mi hozta el az eddigi legnagyobb sikeredet?

OS: Ilyenkor a legtöbben az első vad elejtését szokták említeni, de legtöbbször nem is az a
legnagyobb élmény. Nekem az is óriási dolog volt, amikor apukámat kísérhettem el. Tudnak
alakulni nagyon izgalmas szituációk is, mint például amikor rálőtt egy disznóra, és végül a
golyó nemcsak azt, hanem a mögötte álló, addig nem látott malacot is eltalálta. Meg persze a
vadállatok sem úgy működnek, ahogy te azt elképzeled! Lehet, hogy kimész disznóra
vadászni, és egyetlen egy példányt se látsz. Ha viszont szarvast akarsz ejteni, akkor meg
minden tele van disznóval. Dehát ilyen a Murphy.

ND: Elmeséled, miféle vadakat ejtesz?

OS: Alapvetően van egy éves vadászati idény, ami megszabja, hogy mit mikor szabad lőni.
Magyarországon a vadászható fajok a nagyvadfajok közül a vaddisznó, a szarvas (gímszarvas,
dámszarvas), az őz és a muflon. A kisebbek közül szőrmés kártevők például a róka, borz,
sakál, illetve ezeken kívül még madarak is vannak, amiket vadászunk, például szarka, szajkó,
dolmányos varjú, fácán, tőkés réce. Az is fontos, hogy az adott faj ellési, költési idejekor ne
vadásszuk őket.

ND: Hogyan szorítasz erre időt? Hiszen tizenegyedikes vagy, és hát akkor nem kevés
feladatod lehet.

OS: Valóban. Kevés idő marad rá, de ha lehet, próbálok kijutni. Nyilván nehéz is
megfelelő terepet találni. Én Úrhidán élek, és a közelben nagyon kevés a lehetőség. Amint
időm engedi mindig próbálok kilógni. Mivel vadászkürtölök, azzal szintén próbálok eljutni
különböző vadászeseményekre is.

ND: Milyen felszerelésed van, milyen költségekkel jár ez az egész?

OS: Rettentő költséges a vadászat, azt meg kell hagyni. Mielőtt megcsinálod a vizsgát,
kellenek tanfolyamok, gyakorolni kell a lőtéren, amik mind pénzbe kerülnek. És hát maga a
vizsga sem a legolcsóbb. Ezután jön csak a felszerelés, aminek egyik elengedhetetlen része a
fegyver. Jó, ha van távcsöved, és fontos a rendes öltözék is; meleg ruházat, a terepbe
beleolvadó színek. Ezekből is van jobb vagy rosszabb minőség, de már a kevésbé márkásak is
nagyon drágák. Egyre nagyobb divat vadászati optikát vásárolni, mivel engedélyezve lett az
éjjeli/éjjellátós vadászat is. Sokan vesznek éjjellátót és hőkamerát, pont ebből a célból. Egyéb
ágazatoknak is vannak külön szükségleteik, például a vérebezéshez a kutyák, akik inkább
társak, mint eszközök, de nekik is megvannak a költségeik.

ND: Van valami különlegesebb célod?

OS: Nagy célom annyira nincsen. Vannak olyan vadfajok, amiket el szeretnék ejteni, például
dámszarvast, muflont vagy szalonkát, ami egy rettentő gyors erdei madár.

ND: Mit tanácsolsz annak, aki most kezdene vadászni?

OS: Mindenképpen azt ajánlom, hogy keressen magának valami ismeretséget, aki beleviszi
ebbe. Valakit mondjuk, aki elviszi vadászni, hogy egyáltalán eldönthesse, tényleg akarja-e
ezt. Illetve azt tanácsolom, hogy olvasson szakirodalmat, esetleg szépirodalmat, hogy igazán
megismerje a vadászatot; szerezzen élő tapasztalatot, és ne engedjen az előítéleteknek (amik
bár nem alaptalanok, a vadászok többségére nem igazak)!

ND: És akkor végül: szerinted mi a jelentősége a vadászatnak, mi a szerepe?

OS: A vadászat egy igazán fontos tevékenység a természet és az emberek közti egyensúly
fenntartásában. A természet alapvetően önszabályzó, viszont a túl sok emberi beavatkozás
miatt ez a rendszer kicsit megváltozott, és például Magyarországon a nagyragadozók helyét
átvették az emberek, a vadászok. Azt viszont fontos tudni, hogy az állatok általi szabályozás
is egyfajta válogató/szelektáló vadászat. Mindannyian a könnyű élelemszerzés irányába
fordulnak, tehát nem a legegészségesebb példány után vetik magukat. A vadászattal mi is erre
törekszünk, hogy az adott populációt a lehető legjobb és legegészségesebb irányba tereljük.
Azaz egy korrekt, etikus vadásznak ez lenne a dolga, viszont sajnos elég sok kivétel van, akik ész és megfelelő elbírálás nélkül vadásznak, és miattuk is olyan a vadászok megítélése,
amilyen.

ND: Ért valaha bármilyen atrocitás, kellemetlenség, bántás azért, mert vadászol?

OS: Tudni illik, hogy a vadászokat alapvetően is elég gyakran érik atrocitások, viszont
vadászhölgyként még nehezebb érvényesülni, nemhogy általánosságban, de még
vadászberkeken belül is. Szerencsére engem eddigi vadász pályafutásom során nem értek
komolyabb kellemetlenségek, sőt, ha mesélek róla, meg arról, hogy 2024-ben én voltam a
legfiatalabb női vadász az országban, inkább mindenki érdeklődik a vadászat iránt és
csodálkozik, hogy nőként ilyen férfias elfoglaltság érdekel.

Nagy Dominika 8. C
Oláh Sarolta 11. D

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.