Előadást tartott a Tópartiban február 12-én Kulcsár Balázs a Magyar Permakultúra Egyesület elnöke, a Valaha Tanya családi gazdaság biogazdálkodója és az Év Ökológiai Gazdálkodója díj kitüntetettje.
Az előadás interaktív formában zajlott, amelybe aktívan bevonta a hallgatóságot is. A résztvevők egy gyakorlati példán keresztül is megtapasztalhatták a különbséget a konvencionális és a bio gazdálkodás között: kóstolót hozott hagyományos, illetve ökológiai termesztésből származó répából, így érzékszervi úton is összehasonlíthatták azokat a diákok. A bemutató középpontjában a Valaha Tanya gazdaságának működése állt, amelyen keresztül a kistermelői bio gazdálkodás előnyeit ismertette meg a diáksággal.
Gazdaságuk kialakítása a permakultúrás tervezés elvei mentén történt. A megvásárolt terület előtörténete különösen szemléletes: 2006-ban egy nagyüzemi kukoricatáblából indult, miközben a környező területeken ma is konvencionális szántóföldi gazdálkodás zajlik. Ennek ellenére a megfelelő gazdálkodási módszerekkel sikerült jelentős talajregenerációt elérni. Ezt egy gilisztákkal kapcsolatos példán keresztül mutatta be, érzékeltetve, hogy az egészséges talajélet a fenntartható gazdálkodás alapja. Míg a környéken a talajlepusztulás jól látható, saját területükön bizonyították, hogy ez a folyamat visszafordítható. (Ásónyomonként 30 (!!!) giliszta.)
A permakultúra lényege a fenntartható mezőgazdálkodás körfolyamatokra épülő rendszere. Ami az egyik helyen „hulladék”, az a másikon erőforrásként hasznosul. Kiemelten fontos szerepet kap a diverzitás, különösen a peremterületeken, ahol különböző élőhelyek találkozása miatt kiemelkedően gazdag az élővilág.
A vegyszermentes gazdálkodás következtében nem használnak gombaölő szereket, így nemcsak a kalapos gombák, hanem a talajban élő mikorrhiza gombák is elszaporodtak. Ezek segítik a növények tápanyagfelvételét, és kiszorítják a kórokozó gombákat. A rágcsálók ugyan jelentős károkat okozhatnak, de élőhelyet biztosítanak a ragadozóknak például rókáknak és ragadozó madaraknak, amelyek természetes módon szabályozzák az állományukat.
A gazdaság területén kialakított víztározó több funkciót is betölt: tűzivíztározóként, élőhelyként, esővízgyűjtőként és rekreációs térként is szolgál. Számos, mezőgazdasági környezetben ritkábban előforduló faj jelent meg itt. Az állatok, például a fecskék ivóvízvételi és sárgyűjtő helyként is használják.
A gyümölcstermesztés hagyományos, régi nemesítésű magyar fajtákra épül. A nemes gyümölcsök mellett mintegy két hektáron vadgyümölcsöket is termesztenek, például vadalmát, vadkörtét, kökényt, faepret, berkenyét, vadrózsát és húsos somot. A gazdaság fő profilja a gyümölcsök feldolgozása, elsősorban prémium minőségű, kézműves szörpök készítése. Ezek legalább 60%-os gyümölcstartalmúak, és csupán cukrot, citromot, esetleg fűszereket tartalmaznak, semmilyen kemikáliát vagy tartósítószert nem használnak.
A vegyes konyhakert az önellátást szolgálja, ahol különböző növénytársításokat alkalmaznak. Bemutatta, hogyan védik meg egymást a szomszédos növények a kártevőktől és betegségektől.
Az állattartás szintén szerves része a rendszernek. A gyümölcsös alját gyepalkotó növények borítják, az itt keletkező takarmányt, valamint a feldolgozás során keletkező növényi melléktermékeket az állatok hasznosítják. A megtermelt tejet saját célra használják fel, tejtermékeket készítenek belőle. Az állatok trágyája komposztálás után visszakerül a gyümölcsösbe, így zárul a tápanyagkörforgás.
A gazdaság energiaellátás szempontjából is szinte teljesen önellátó: a vizet saját kútból nyerik, a villamos energiát napelemek termelik, a meleg vizet napkollektor biztosítja, a fűtéshez szükséges tüzelő pedig a gyümölcsfák metszéséből származik.
A gazdaság fontos szerepet tölt be az oktatásban is. Szakirányú középiskolai és egyetemi gyakorlatok helyszíne, valamint mivel a Magyar Permakultúra Egyesület székhelye is itt található, közösségi szolgálat teljesítésére is lehetőséget biztosít.
Összességében az előadás átfogó képet adott arról, hogyan működhet egy fenntartható, körforgásos szemléletű, kistermelői bio gazdaság a gyakorlatban, és hogyan válhat a környezeti kihívásokra adott működőképes válasszá a permakultúrás szemlélet.
Kulcsár Szabolcs 12. C