Gorsium/Gorsivm

Szeptember végén… ezúttal nem Petőfivel tartottunk, hanem némi buszozás és egy római mérföld (közel 1500 méter) gyaloglás után megérkeztünk a Gorsium Régészeti Parkba, ahol szakvezetéssel jártuk be a romterületet. A következő képek a vezetés során készültek és rövid ízelítőt nyújtanak azokból a tudnivalókból, amikkel a látogatás bő másfél órája alatt megismerkedhettünk. Remek időben érdekes helyen tölthettünk el egy tartalmas és értékes délutánt, megismerkedve fürdőkultúrával, császárkultusszal, istenvilággal és megtudhattuk, hogy rendkívül sok cserépdarab mellett kit rejtett még annak idején a kút mélye… 

 Gorsium a 3. század végén az ókori római Pannónia provincia területén létrejött egyik, legjelentősebb város volt és amikor a virágkorát élte, 400 hektár területen feküdt. A rómaiak megjelenése előtt a terület kelta fennhatóság alatt volt. A város létrejötte előtt a területen katonai tábor funkcionált. A múzeum területén még nem sikerült Gorsium egész területét feltárni, így a képen látható alaprajzon a feltáratlan területek halvány színnel vannak feltűntetve.

Ezen a képen bal oldalon a belső római erőd nyugati kapujának romjai láthatók. Védelmi funkciót látott el, az első kaput még faltörő kossal be lehetett törni, viszont a második kaput a lendület hiánya és az odatolongó tömeg miatt szinte lehetetlen volt betörni. Ez a várost körülvevő falnak a része volt, aminek a tetején nappal és éjszaka az őrök váltva őrködtek. 
 Ezen a képen az egykori római fürdő romjai láthatók. A fürdő öltözővel és hideg-/melegvizes medencével volt felszerelve. A melegvizes medencét alulról, padlófűtéssel melegítették, így a padlózat alulról üreges volt (ez jól látható a képen). A római korban az emberek nem nagyon tudtak úszni, ezért a víz szintje nem volt magasabb derékig érőnél. 
 Gorsium területén többféle kút is létezett, a képen egy díszkút látható. A díszkútnak is volt vízellátó funkciója, az emberek ide is jártak vízért. Viszont érdekesség, hogy az ókori rómaiaktól ered az szokás, hogy pénzérméket dobunk a vízbe és kívánunk. Viszont az ókori rómaiak nem kívántak a kutat őrző nimfáknak vagy istenségeknek, hanem segítséget kértek tőlük. 
 Az ókorban a sütőnek nem az ételek sütése volt az elsődleges szerepe, hanem az ételek melegen tartása. A sütő szélét mintákkal látták el, volt közöttük szőlőfürt minta, de akár egy egész étlapot is ábrázoltak rajta (például Pompei-ben). Pompei városában a sütők oldalán lévő festések eredeti állapotukban megmaradtak. 

Függelék…

A látogatás végéhez közeledve a kötelező csoportkép sem maradhatott el, mely egy olyan emléknél készült, melynek eredetije- vezetőnk elmondása szerint – a Székesfehérváron megnyíló kőtárban lesz majd látható. A mellettünk látható kő a Severus-dinasztia tagjainak látogatását örökítette meg; Septimius Severus és Caracalla neve jól olvasható, azonban Geta feliratát az őt meggyilkoltató testvére levakartatta. A feliratos kő jelentőségével a középkorban is tisztában voltak, ezért fontos helyre építették be és Székesfehérvár egyik városkapujának díszeként használták. S amint megnyit a kőtár, ismét városunk egyik kulturális értékévé válhat. 

Ráadás: … no de kit rejtett a kút? Egy meggyilkolt katonát. Miért éppen katona, honnan lehet mindezt tudni? A kútba dobott ember derekán egy katonai derékszíj volt. De honnan lehet tudni, hogy nem esett, hanem dobták? Egy tekintélyes méretű követ hajítottak rá, azzal rögzítették testét a kút mélyén. A történet itt véget ér, a tettesre sajnos már nem derül fény… 

Kovács Dóra, Egri Bella Liza 10./b

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .