Kannibálok, galandférgek, hallucináció és fekete humor. L. Takács Bálint volt tópartis tanuló első novelláskötete, a Bad Trip nemrég jelent meg a könyvesboltokban.
Többek közt erről és kérdezte őt Szabó Kinga, Kovács Bernadett és Pavlitzky Laura a novemberben vele készített interjúban.
“Az egyik őslakos felemleget a tolmácsunknak egy régi törzsi közmondást: Az emberek újak, de a szaruk a régi.”
Akkor beszéljünk először a kötetről. Ugye a Bad Trip címet viseli, miért ezt választottad?
Takács Bálint: A „bad trip” kifejezés olyan rémálomszerű, valóságon kívül eső tudatállapot, amit érdemes egy egész köteten át vizsgálni. Mert ha túlteszi magát rajta az ember, jobbá és többé válhat.
Hogyan épül fel a kötet? Több egymástól független szövegből áll?
T. B.: Így van, ez egy novelláskötet. Különböző hosszúságú, és stilisztikai felépítésű szöveg található benne. Egyfajta műfaji kísérletezés.
Miért ezt választottad borítónak?
T. B.: Az inspirációt egy 1998-as, Playstation 1-es játék, az LSD: Dream Emulator egyik szereplője adta, majd a kiadó borítőtervezője készítette el. Voltak alternatívák, de ez működött a legjobban. Letisztult, mégis jól visszatükrözi a könyv világát.
Már a címből egyértelmű, hogy nem könnyen emészthető szövegekről van szó. Miért ebben a stílusban szoktál írni? Mely szerzők inspirálnak téged?
T. B.: Közel érzem magamhoz az olyan szöveget, ami keveri a szépirodalmi eszközöket az alpári és sokkoló humorral. A szatíra számomra a legjobb módja, hogy kifejezzem, mit gondolok. A kortárs szerzők közül Bret Easton Ellis, Neil Gaiman és Matt Stokae, a klasszikusok közül Kafka, Swift és Mirbeau, akik erősen hatottak rám.
“Este az egyik színésznőnk eltűnt. Órákon át kerestük az esőben, mire kiderült, hogy végig a helyi sámán sátrában volt. Azt mondta, részt vett egy lélektisztító szertartáson, ami során megvilágosult, most már tisztán látja a helyét a világban, jobb emberré vált, fizetésemelést kér, vagy hazamegy. Azt mondom, ha ezt megteszi, megetetem az aligátorokkal. Azt mondja, fel fog rakni egy posztot arról, hogy szexuálisan zaklattam. Megkapja a fizetésemelést.”
Mesélsz egy kicsit a könyvkiadásról? Úgy gondoljuk sokakat érdekelné a téma.
T. B.: Én az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója vagyok, ez egy olyan tehetséggondozó intézmény, ahol pályakezdő írókat és költőket támogatnak, egyetemi szintű oktatással, személyre szabott mentorprogammal és ösztöndíjjal. Itt született meg a kötet, az akadémiának saját kiadója van, a lektorálást, korrektúrát és a nyomdamunkát is ők intézik, illetve honoráriumot és médiafelületet is biztosítanak a könyveknek.
Minden évben lehet jelentkezni, egy szakmai önéletrajz, egy motivációs levél, illetve egy 15-20 oldalas szövegmutatvány az előfeltétele. Akik ezen a fordulón továbbjutnak, egy szóbeli interjút követően nyernek felvételt.
Melyik szakra jártál a Tópartiban? Szeretted?
T. B.: Németes voltam. Nem szerettem, de sok jó barátságom született a Tópartiban, szóval nem bántam meg.
Van kedvenced a szövegeid közül?
T. B.: Talán az utolsó szöveg, a Gépelfek és sárkánykristályok az, amit a legjobbnak és legkifejezőbbnek érzek.
Az idézetek L. Takács Bálint Kannibáltechno c. novellájából származnak. Ha szeretnétek többet tudni az évszázad legjobb kannibálfilmjéről és a bevételből épített esőerdei szélmalmokról, a Bad Trip megrendelhető itt: https://www.book24.hu/konyv/bad-trip
Az író egy másik szövege meghallgatható itt: https://www.facebook.com/watch/?v=835455420310842
Szabó Kinga 2/10, Pavlitzky Laura 2/10, Kovács Bernadett 2/10