2026. május 8-án iskolánk két 11.D osztályos tanulója, Butola Dorka és Jakab Eliza részt vett a Kodolányi János Egyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján. A konferenciára való felkészülés komoly kutatómunkát és kitartást igényelt, hiszen a dolgozatokat már április 15-ig le kellett adni.
Butola Dorka „A korszerű energiatermelési technológiák hatékonyságának vizsgálata a kvantumfizikai alapoktól a napelemekig és a fúzió fejlesztéséig” című munkájával vett részt, míg Jakab Eliza kutatásának témája „A mesterséges és a természetes állóvizek eutrofizációja, valamint az ember hatása” volt. A diákok középiskolásként mutathatták be tudományos kutatásaikat egyetemi hallgatók között, ami önmagában is kiemelkedő teljesítmény.
A szóbeli fordulót követően a zsűri mindkét előadást elismerésben részesítette: a tanulók elnyerték a zsűri különdíját, valamint továbbjutottak a FiFöMa Középiskolás Diákkonferenciára is.
A konferencián való részvétel nemcsak szakmai tapasztalatot jelentett számukra, hanem bizonyította azt is, hogy középiskolásként is lehet magas színvonalú tudományos kutatómunkát végezni.
.
ABSZTRAKT:
A korszerű energiatermelési technológiák hatékonyságának vizsgálata a kvantumfizikai alapoktól a napelemekig és a fúzió fejlesztéséig
A dolgozat két ígéretes energetikai technológiát hasonlít össze: a fotoszintézis kvantummechanikai működése által inspirált napelemeket, valamint a fúziós reaktorokat. A kutatás központi kérdése, hogy hosszú távon melyik megközelítés bizonyulhat hatékonyabbnak és gazdaságilag kifizetődőbbnek: a fotoszintézis mélyebb megértésére épülő fejlett napelemek fejlesztése, vagy az évtizedek óta várt fúziós energia megvalósítása.
A dolgozat célja e két megoldás összehasonlítása annak érdekében, hogy megállapítható legyen, melyik rendelkezik nagyobb gazdasági potenciállal. Az elemzés alátámasztására két interjú készült, valamint kiterjedt szakirodalmi kutatás és több releváns könyv feldolgozása történt.
Az eredmények azt mutatják, hogy a fotoszintézis folyamata számos tekintetben még nem teljesen feltárt. Ugyanakkor, ha ezt a folyamatot akár részben sikerülne mesterségesen modellezni, az jelentősen hatékonyabb napelemek kifejlesztéséhez vezethetne. Ehhez azonban további jelentős kutatások szükségesek mind a fotoszintézis, mind a „mesterséges levelek” területén.
A fúzió ezzel szemben fizikai szempontból rendkívül ígéretes, azonban jelenleg még nem léteznek olyan reaktorok, amelyek esetében a megtermelt energia meghaladja a befektetett energiát (Q > 1). Amennyiben ezt a küszöböt sikerül átlépni, a fúzió szinte korlátlan mennyiségű tiszta energiaforrást biztosíthat.
Összességében a kérdés valójában attól függ, milyen időtávban gondolkodunk: rövid–középtávú fejlődés a napelemek terén, vagy a fúzió hosszú távú potenciálja.
Butola Dorka munkája
.
ABSZTRAKT:
A mesterséges és a természetes állóvizek eutrofizációja, valamint az ember hatása
Az eutrofizáció világszerte jelentős környezetvédelmi, és gazdasági problémát jelent, és már több, mint tíz évvel ezelőtt a víztestek több, mint 40%-át sújtotta (UNEP, 2012). Ezért ez a szakdolgozat a mesterséges, és a természetes állóvizek eutrofizációs hajlamának, és folyamatbeli különbségeinek feltárását tűzte ki célként. Ezeket konkrét példákon keresztül, a Velencei-tó és annak két mesterséges tározója, a Pátkai- és a Zámolyi-víztározó vízminőségének több évtizedes romlásán keresztül mutatja be. Továbbá tárgyalja az említett folyamat külső, erősítő tényezőit amellett, hogy leírja a különböző megelőzési, és kezelési módszerek alkalmazhatóságát és korlátait, illetve hiányuk következményeit.
Az alapfeltevés az volt, hogy a mesterséges tavak sokkal érzékenyebbek a tápanyagdúsulásra, a fokozott antropogén terhelés miatt, ezért intenzív eutrofizáción eshetnek át. Annak ellenére, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése már Magyarországon is, kifejezetten a Velencei-tó esetében súlyos problémákhoz vezetett, az ember a célzott, megfelelő fenntarthatósági, és rehabilitációs intézkedésekkel képes a folyamat megelőzésére. Az ökoszisztémára, gazdaságra és társadalomra ható következményei miatt pedig elengedhetetlen, hogy pontosan ismerjük a folyamat kiváltó tényezőit, amelyeknek kezelésével válik hosszútávúan mérsékelhetővé.
Módszertant tekintve a kutatómunka során az interneten megtalálható cikkek, illetve a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által biztosított tanulmányok és több évtizedre visszamenő mérési adatok elemzésére került sor. Ezek mellett az említett intézmény egyik vízügyi szakértőjével készített, mélyinterjú keretében kerültek a szakmai kérdések pontosításra.
A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy az éghajlatváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszlás váltotta ki a Velencei-tóban, és víztározókban a vízminőség romlását. Ebben közrejátszott az intenzív halgazdálkodás, a közelben történő szennyvízkezelés, és a víztározók alapos rekonstrukciójának hiánya is. A tény, hogy a túl alacsony vízszint megkövetelte avíztározók leengedését, és azok biológiai egyensúlyának feláldozását, további kérdéseket vet fel: Vajon a megfelelő intézkedésekkel, rehabilitációs tervek megvalósításával elkerülhető lesz-e a jövőben egy hasonló kényszerintézkedés? Érdemes egy mélyebb kutatást végezni a szakdolgozat alapján, hogy milyen mértékű összefogás lesz szükséges a probléma elfojtására mind a mesterséges tavak, mind a természetesek esetében.
Jakab Eliza munkája
Jakab Viktória tanárnő