Iskolánk 6 évfolyamos gimnáziumi osztályt is indít, a hatodik osztályosok kísérői a nyílt
napon a tópartis nyolcadik osztályosok. Egyikük megírta saját és osztálytársai
tapasztalatait:
November 20-án délután a Tóparti Gimnázium tanítás után is tele volt élettel. Bár az
utolsó csengő már rég elhangzott, mégis érezni lehetett azt az izgalmat, ami a nyílt
napok sajátossága. 17 órára érkeztek meg a hatodikos tanulók a szüleikkel. Amíg a
szülők az igazgatónővel és tanárainkkal találkoztak, és tőlük kaptak részletes
tájékoztatást az iskola életéről és lehetőségeiről, addig mi, nyolcadikosok, a gyerekeket
fogadtuk. Csoportokba osztva indultunk velük felfedezni az iskolát, és igyekeztünk
megmutatni nekik mindazt, amit mi is szeretünk a Tópartiban.
Ahogy elindultak a csoportok, a hatodikosok arcán ugyanazt a kíváncsiságot láttam, amit két
évvel ezelőtt mi is tapasztaltunk. Most viszont már mi álltunk a folyosók elején, és mi
mesélhettük el, milyen itt tanulni, fejlődni, nevetni, néha küzdeni – és közben egyre inkább
otthon érezni magunkat.
A körbevezetés során megmutattuk a tantermeket, a közösségi tereket, és meséltünk a
szakkörökről, versenyekről és iskolai programokról. Sokszor még mi is meglepődtünk,
mennyi mindenre vagyunk büszkék, és milyen jó érzés ezt továbbadni valakinek, aki talán
hamarosan ugyanebben az iskolában tölti majd a mindennapjait.
Nem csak én éltem meg különlegesnek ezt a délutánt, ezért kíváncsi voltam az osztálytársaim
érzéseire is, akik így fogalmazták meg:
Amikor a program véget ért, a hatodikosok visszatértek a szüleikhez, akik még az
igazgatónővel és a tanárokkal beszélgettek. Sok család kedvesen köszönt el tőlünk, és volt
olyan diák is, aki mosolyogva mondta: a mai nap után már sokkal jobban el tudja képzelni,
milyen lenne itt tanulni.
Mire vége lett a nyílt napnak, mindannyian éreztük, hogy ez a délután több volt egy egyszerű
körbevezetésnél. Megmutathattuk, milyen közösség vagyunk, mit jelent tópartisnak lenni, és
miért szeretünk ide járni. A hatodikosok számára ez volt az első lépés – nekünk pedig egy
újabb emlék arról, miért jó részesei lenni ennek az iskolának.
Talán ezen a napon kezdődött el az ő tópartis kalandjuk is. És örülünk, hogy mi ott lehettünk
az első lépéseknél.
Horváth Leila 8.C