Szonettkoszorú egy tópartis diák tollából

Nem akármilyen feladatra vállalkozott iskolánk 10.A osztályos tanulója, Zombori Kíra, akit a magyar órán szerzett ismeretei egy teljes szonettkoszorú megalkotására ösztönöztek!

A líra egyik legösszetettebb és legtudatosabban megkomponált válfaja a szonettkoszorú, amely egy meglehetősen sokrétű szabályrendszert követő szonettciklus. Ahhoz, hogy megértsük a forma tökéletességét és a szerkesztés nehézségeit, érdemes tisztában lenni a szonettkoszorú alapvető szabályaival:

  • A teljes ciklus 15 db szonettből áll.
  • Az első 13 szonett utolsó sora az őket követő szonett első sorában megismétlődik, a 14. szonett utolsó sora pedig az első szonett legelső sorával egyezik meg.
  • Az utolsó, a 15. szonett összegzi a teljes koszorú mondanivalóját – jellemzően a többi mű kezdősoraiból épül fel. Ezt mesterszonettnek is nevezik.

Ezen szabályoknak megfelelő szonettkoszorút alkotott például József Attila A kozmosz éneke címmel 1923-ban – Juhász Gyulának ajánlva.

Csakugyan vállalkozott a nagy feladatra iskolánk tanulója, Zombori Kíra, akit Brunner Éva tanárnő – a koszorú ajánlásának címzettje – magyar órája ösztönzött a kihívás teljesítésére, és aki velünk is megosztotta munkáját! Kíra Szonettkoszorú, a plátói szerelemről című ciklusa megfelel a fent említett kitételeknek, ráadásul erőteljes líraisággal, egyedi képekben szól a „Múzsához”!

Zombori Kíra szonettkoszorúját az alábbi linken olvashatjátok:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .