Ahogy egyre hosszabbak az esték, egyre jobb bekuckózni egy bögre teával és felidézni a
kellemes emlékeket. Ilyenkor már jó kalandnak tűnik a városnézés zuhogó esőben, és
szívesen vállalnánk még néhány újabb terem megtekintését a múzeumban. Csak megint ott
lehetnénk!
Igen, ismét Schwäbisch Gmündben, amely nevéhez hűen a Rems folyó és a belecsatlakozó
patakok partján, hegyek ölelésében terül el. Sétálni a városfalakkal, tornyokkal körülvett
belvárosban, ahol egymástól néhány lépésre állnak a román kori, gótikus és barokk épületek,
békésen megférve a Forum Gold und Silber (igen, ez az arany és ezüst városa is) egérrágta
sajtra emlékeztető modern épületével. Zwischen Himmel und Erde, az ég és föld között sok
helyre eljutni az egyszarvúval: minigolfozni és bowlingozni, meg persze néha iskolába is
járni.
Kirándulni Aalenbe, elvarázsolódni az explorhino kiállításain és egy kicsit jobban megérteni a
fizikát. Stuttgartban ismerkedni a várossal és a sokszínű kultúrával – vagy csak egyszerűen
leülni egy padra és figyelni az embereket.
Egy biztos: ha legközelebb Gmündben járok, mindenképp leülök az október végén felavatott
„Székesfehérvár” padra!
Addig is jó lesz ebédre Maultasche vagy Käsespätzle?
Köszönet a diákcsereprogram alatt készített képekért Horváthné Harton Annának, Szajkó
Rozinak, Egri Lizának és Végső Csengének, a városi képekért férjemnek és német barátaimnak.
Igariné Komlósi Erzsébet