Terror Háza Múzeum

December téli, komor, monoton, hideg napjait megtörve látogatott el az osztályunk Budapestre, a nem feltétlen lélekemelő Terror Háza Múzeumba. 

És hogy miért is nem lélekemelő? A múzeum a 20. századi diktatúrák áldozatainak állít emléket az Andrássy út 60. szám alatt. Sokkoló volt látni, hogy nem egészen 100 éve milyen embertelen módszerek és eszközök vártak a sokszor ártatlan foglyokra. Mindezek ellenére igen tanulságos és érdekes lehet a múzeum a látogatók számára, mindamellett, hogy történelmi ismereteinket is bővíti, ha egy kis figyelmet szentelünk a kiállításnak.

Az épület eredetileg egy festőművész, Perlmutter Izsák tulajdonában állt, ám 1932-es halála után a Budapesti Zsidó Hitközösség kezébe került. Az 1937-es év új lakókat hozott: a magyar nemzetszocialista mozgalom Szálasi-féle szárnya költözött be, mely a németeket volt hivatott kiszolgálni. A Horthy-rendszer bebörtönözte a mozgalom vezetőjét, hívei azonban zavartalanul tartották gyűléseiket az Andrássy úton egészen 1940-ig, a szabadulásáig. Ezután főhadiszállásukká vált a Hűség Háza néven. 1944 őszén a nyilasok átvették a hatalmat országunkban, amikor az épület már begyűjtőhely és börtön funkciókat is betöltött. Itt tartották fogva és kínozták az ellenállókat és az ellenségnek kikiáltott áldozatokat. 

1945 tavaszán, a szovjet csapatok bevonulásával véget ért a II. világháború és a nyilaskeresztes párt uralma is. Az Andrássy út 60. szám alatt álló lakóház gazdát cserélt. A kommunista párti politikai rendőrség vezetője, Péter Gábor ezt a házat kérte főhadiszállásnak a szervezet számára. Az épület rövidesen átalakításon esett át, melynek oka az volt, hogy az egyre növekvő számú fogvatartottat nem tudták a cellákban elhelyezni. A felszín alatt is folytak a munkálatok, ahol pincebörtön-labirintust alakítottak ki összekötve ezzel a környező épületek alatt lévő pincéket. A szenvedés karmestereinek különböző elnevezéssel (ÁVO, ÁVH), de ugyanazzal a céllal működő hatósága csupán az 1956-os szabadságharc és forradalom után kényszerült elhagyni az épületet. A hírhedtté vált lakóépület megtelt emberi szenvedéssel oly mértékben, hogy az Andrássy út 60. más funkcióval való megtöltése lehetetlenné vált.

„Amikor 2002 februárjában az emlékhellyé, valódi emlékművé átalakult Terror Háza Múzeum megnyitotta kapuit, magyarok százezrei gyűltek össze előtte. Mert bár megtörtént, aminek nem lett volna szabad megtörténnie, 2002-ben létrejött a közös emlékezés helye, az a kiállítás és közösségi tér, amely friss levegőként érte a magyar történelmi emlékezet sebeit.” – írja a múzeum a weboldalán.

Mindenkinek jó szívvel tudom ajánlani a múzeum meglátogatását, rendkívül igényesen és interaktívan fog a két terrorrendszert bemutató kiállítás a szeme elé tárulni, amiből könnyen és sokat tanulhat!

Koza Márk 12. B

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: