Az őszi szünet első napján 41 tópartis diák és két kísérő tanár útra kelt, hogy a magyar, lengyel és világtörténelem kis szeletét megismerje Dél-Lengyelországban.
1. nap: Auschwitz-Birkenau
A korai indulás (hajnali 2 óra), majd a hosszú és csendes utazás (mindenki aludt a buszon) után megérkeztünk az egykori haláltábor területére. Megdöbbentő volt a látvány, hiszen amit eddig a történelemkönyvekből olvastunk vagy filmeken láttunk, most ott volt előttünk: a valóság rideg csendje rányomta bélyegét a hangulatra. A hírhedt „Arbeit macht frei” kapu alatt belépve, a barakkok között sétálva, a gázkamrákban életüket vesztett rabok személyes tárgyait látva, a magyar barakkban a szívdobogás hangját hallva, majd a gázkamra nyirkos levegőjét érezve mindannyiunkban az fogalmazódott meg: hogyan történhetett meg mindez? Birkenauban, a megsemmisítő táborban a monumentális, végeláthatatlan terület, a sínek, a kapubástya és a felrobbantott gázkamrák maradványai szavak nélkül is mindent elmondtak.
2.nap: Krakkó, Wieliczka
Krakkóban úgy éreztük magunkat, mint a királyok, hiszen a Barbakántól indulva, a Flórián-kapun át azon az úton haladtunk a Wavel felé, amelyen egykoron a királyok vendégei érkeztek. A Posztó téren hallhattuk a híres kürtszót, a hejnalt, meggyőződtünk arról, hogy a sárkány még mindig őrzi a vár alatt a barlangját, majd a székesegyházban egy pillanatra megálltunk Szent Kinga és Báthory István sírja előtt. Délután, leküzdve a 368 lépcsőfokot, egy mesebeli világba érkeztünk: a wieliczkai sóbányába. Nemcsak a középkori sóbányászat történetét ismerhettük meg, de láthattuk, hogy milyen csodálatos szobrokat lehet készíteni sóból. A teljesen sóból kifaragott Szent Kinga-kápolna a csillárjaival és domborműveivel lenyűgöző látványt nyújtott. A bánya története megmutatta, hogyan teremtett ez a kincs évszázados jólétet a lengyel korona számára.
3.nap: Zakopane
Ezen a napon az időjárás nem volt kegyes hozzánk, ugyanis szemerkélt az eső, így Zakopánéban, a lengyel Tátra fővárosában sajnos nem láthattuk a havas csúcsokat. A szabadidőben a piacon elköltöttük a maradék zlotynkat: helyi termelők által készített sajtokat, lekvárokat, szörpöket vettünk, és teszteltük, hogy itt milyen az íze a mekis kajának. Útközben még megcsodálhattuk a gorál fafaragásos építészeti kultúrát.
A 3 nap alatt egy igazi érzelmi és történelmi hullámvasúton mentünk keresztül. A tragédiákkal való bátor szembenézéstől a kulturális értékek csodálatán át a természet felszabadító erejéig mindent megtapasztaltunk, és egy összetartóbb, érettebb közösségként indulhattunk vissza Magyarországra.
Guszlevné Tóth Katalin Tanárnő