‘Shakespeare: Julius Caesar’ színdarab kritika 

Meg kell valljam, igen magas elvárásokkal ültem be a nézőtérre, hiszen az egyik kedvenc témámat dolgozza fel a színdarab, és örömmel mondhatom, nem okozott csalódást.

Maga a mű modern köntösbe lett öltöztetve, ami a díszleteken és a jelmezeken is érzékelhető volt. A szöveget viszont nem modernizálták, ami egy éles keretet adott az előadásnak. Brutus harca a demokráciáért, az antik és a modern nézőpont váltakozásával lett megkoronázva.

A háttérben nagyon ügyesen rejtették el a Rómára utaló elemeket: táblák, szobrok S. P.Q. R. felirattal, Romolus és Remus az anyafarkas oldalán, oszlopok, stb. Mindezt sikerült úgy megvalósítani, hogy nem tűntek ki a jelenkori nagyváros környezetéből.

Említést kell tennem a csatajelenetekről is, amelyek dinamikusak és izgalmasak voltak, jól kihasználták a színpad adta lehetőségeket. Ugyanez vonatkozik Caesar meggyilkolására is. Pattogó, mégis feszültséggel teli légkör uralkodott a színpadon és a nézőtéren is. 

Viszont -bármennyire is zseniálisan volt megoldva a darab- van néhány észrevételem, ha úgy tetszik, építő kritikám. Az első a nézőtéren tartózkodó, közembereket játszó színészek szerepe. Megértem, hogy a feszültséget egy kis humorral szerették volna oldani az alkotók, de nem hinném, hogy ennek -az egyébként búskomor hangvételű- darabnak szüksége lett volna pár oda nem illő, olcsónak is mondható bekiabálásra, ráadásul a legfeszültebb, legeseménydúsabb pillanatokban. A nép érzéseit, és vakságát jobb módok is be lehetett volna mutatni.

A másik észrevételem a narrátorral kapcsolatos. Az elbeszélő, egy 4-5, de maximum 6-7 éves kisgyermek volt. Vegyük azt figyelembe, hogy egy 6 éves nem hogy megérteni, de még elolvasni sem tudja Shakespearet, ami fontos lenne a szöveg jó, akadozásmentes elmondásához. Ebben az esetben is érthető az a rendezői próbálkozás, hogy a gyermeki ártatlanságot ellentétbe helyezzék az egyébként Rómában eluralkodó agresszióval, de teljesen értelmetlen volt egy ilyen kicsi gyermeket betenni egy ilyen nagy szerepbe. De ha mégis, én egy 9-10 éves mellett döntöttem volna.

Összegezve, nekem maga a darab nagyon tetszett, egy-két hibától eltekintve nagyon szépen vitték fel a színpadra a művet.

Ódry Sára

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: