A fekete ármány, fekete sarja, Feketén bólint és elér haragja, Halkan suttog, mégis üvölt a hangja, Azt akarja, hogy mindenki hallja, Hogy az életed markában tartja, Csak a bosszúvágynak tüze hajtja, Lelkedet egyszer majd váratlan felfalja, De a testedet életben hagyja.