2026. március 21-én, szombaton a Planet Budapest Fenntarthatósági Kiállításán jártam édesapámmal. Az első célpontunk a délben kezdődő ‘Ride’ foglalkozás volt, aminek fő témáját a környezetvédelem adta.
Az egész egy hatalmas vászonra kivetített videóval indult, ami rövid összefoglalást mutatott magáról a foglalkozásról. Majd amikor elindultunk, lényegében végigvezettek minket az emberiség tettein és korszakain, miközben fejhallgatóval a fejünkön állomásról állomásra sétáltunk, és figyelmesen hallgattuk a fülünkben szóló narrátor hangját.
Bemutatták a különböző évek: 1995, 2005 és 2025 példáján, hogy mennyit változik és fejlődik az internet és az azon lefolytatott kommunikáció. Különböző statisztikákkal vezették le a közönségnek, hogy mi fog történni a vízszint gyors emelkedése és a felmelegedés hatására, hogy a légszennyezés évente hány életet követel, valamint hogy mennyi állat- és növényfaj tartozik a veszélyeztetett, illetve a kihalás által fenyegetettek közé. A statisztikák jól megmutatták azt is, hogy az esőerdő területéből mennyi tűnik el percenként az erdőirtások következtében, és az is szembetűnő volt, hogy a csendes-óceáni szemétsziget hányszor nagyobb mint maga Magyarország területe.
Ezután elképesztő és mellette rendkívül émelyítő hatást keltett az, hogy a Földön található szemét – ha csak egy kicsiny részét is, de – tapintható közelségben mutatták be a szemét alagúton átsétáló embereknek. Nem több, mint 10 centiméter távolságra volt tőlünk a jövőnk, de lényegében a jelenünk is.
Majd 2 szobánál torpantunk meg, ahol szanaszét voltak szórva a plüssök, a műanyag palackok, dobozok, szemeteszsákok, nejlonzacskók, műanyagpoharak, a szoba ablakán kinézve pedig nem lehetett mást látni, csak az elképesztő mennyiségű szemetet.
A következő állomás témája az volt, hogy az internet és a tartalomgyártó fiókok olyan videókat töltenek fel és dobnak be az algoritmusunkba, amiről azt hisszük, van valami haszna, ha megnézzük, de közben a nagy része hazugság, és csak az időnkből vesz el.
Esett szó a pénzről, az 5 tőkéről: az emberi, a természeti, a pénzügyi, a társadalmi és végül a termelt/fizikai tőkéről is. Mindezt mozgó gömbök mintáján mutatták be.
Ezután pedig elértünk ahhoz a részhez, hogy mi emberek és mint emberiség, mit tehetünk még ma egy jobb jövő érdekében. Nem állíthatjuk meg azt a folyamatot, amit elkezdtünk, de csökkenteni tudjuk. Itt két nagyon tanulságos idézet maradt meg bennem, amit egészen a nap végéig ismételgettem magamban:
„Tudjuk, hogy egyedül nem változtathatod meg a világot, de legyél te a példa”
„Nem az a fontos, hogy mennyi lábnyomot hagysz el a világban, hanem hogy mennyi indul el utánad„
Összefoglalva magát a ‘Ride’ foglalkozást, szerintem rendkívül tanulságos és megrázó volt, be kell vallanom, többször is elérzékenyültem és feltettem magamnak a kérdést, hogy „Tényleg ennyire tönkreteszi a Földet a jelen kor emberisége?” A látottak után innentől mindig meggondolom, hogy nejlonzacskóhoz nyúljak-e vagy inkább lebomló csomagolóanyagot használjak. Mert minden ember minden apró tette számít a Földnek.
Ellátogattunk a ‘Ride’ pavilonján kívüli különböző állomásokra is, ami 12 kisebb témát taglalt: Mezőgazdaság, Élelmiszer, Víz, Divat, Otthon, Zöld Város, Hulladék, Közlekedés, Digitális, Pihenő és a Little Heroes. Utóbbi egy kisebb gyerekeknek kialakított tér volt, ahova leülhettek, hogy különböző kvízeket és interaktív feladatokat oldjanak meg.
Szerintem a kiállítás nagyon sokszínű volt, és minden kérdésünkre választ kaphattunk a különböző témák mestereitől.
Végállomásként a kültéri ‘Planet Lens’ egyedi és különleges képeiből csodálhattunk meg egy kiállítást.
Összességében nekem nagyon tetszett az egész program, köszönöm Takácsné Ballai Melinda tanárnőnek, hogy felhívta erre az eseményre az osztályunk figyelmét. Most pedig a képek beszéljenek magukért!
Csíz Liliána 9.C